Vissza
Pilisvörösvár Képviselő-testülete 2025. év elején döntött a Polgármesterek Szövetségéhez való csatlakozásról. Ezzel a város hosszú távon kinyilvánította szándékát az éghajlatvédelem és a racionális energiagazdálkodás megvalósítása iránt. A terv különlegessége, hogy valószínűleg ez az első ilyen terv Magyarországon, ami nem a 2030-as céldátumot és az ahhoz kapcsolódóan elvárt 40%-os kibocsátás-csökkentést célozza meg, hanem 2035-re 60%-ot!
A csatlakozással egyúttal a város vezetősége vállalta, hogy benyújtja Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét, amit az Energiaklub Szakpolitikai Intézet segítségével dolgozott ki és a képviselő testület a 2025. november végi ülésén el is fogadott.
Célkitűzések
A Polgármesterek Szövetsége elvárásai szerint a kibocsátás-csökkentés tekintetében kitűzött célok nem lehetnek kevésbé ambiciózusok, mint a nemzeti célok (klímasemlegesség 2050-re, 40%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ra az 1990-es szinthez képest).
A SECAP időtávjának a 2035-öt választotta a város, a kitűzött kibocsátáscsökkentési cél 60% a bázisévhez képest.
Az alkalmazkodás tekintetében stratégiai cél a zöld- és vízfelületek védelme (összhangban a 2025-ben elfogadott Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervvel), ezzel párhozamosan, hogy a beépített, burkolt felületek aránya nem növekszik 11% fölé.
A klímavédelem és az energiaátmenet céljait csak akkor lehet társadalmilag elfogadott módon megvalósítani, ha közben nem hagyjuk figyelmen kívül a legsérülékenyebb csoportokat. Az energiaszegénység kezelése támogatja a társadalmilag igazságos zöld átmenetet, és erősíti a közösségi szerepvállalást az éghajlatváltozás elleni fellépésben.
Pilisvörösvár célja ezért a fentieken kívül, hogy energiapolitikájában kiemelt figyelmet fordítson az energiaszegénységben érintett lakosság támogatására, különös tekintettel az érintett csoportok azonosítására, szükségleteik felmérésére és az energiahatékonysági beruházások ösztönzésére.
Az Akcióterv felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek révén a célokat el lehet érni - ezekhez azonban a város minden szereplőjének: intézményeknek, cégeknek, lakosságnak, civil szereplőknek hozzá kell tenniük a maguk részét.
A kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez kulcsfontosságú a lakóépületek energia-felhasználásának jelentős csökkentése, valamint a megújuló-energia hasznosítási lehetőségek (napelem, hőszivattyú) kiaknázása. Ezt az önkormányzat többek közt tájékoztató kampányokkal, úgynevezett egyablakos tanácsadási szolgáltatás biztosításával tudja majd támogatni.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén várhatóan a vízgazdálkodás válik kritikus kérdéssé, ezért kulcsintézkedésként lettek meghatározva az alábbiak:
Közterületi csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztése
Lakossági adaptációs programok (lakosság támogatása pl. az esővíz-gyűjtésben, homlokzat-zöldítésben, fásításban)
Burkolt felületek csökkentése
A megtartott csapadékvíz nemcsak a villámárvizek kockázatát csökkenti, hanem a forró és aszályos időszakok kihívásait is enyhíti.
Az önkormányzat a cselekvési terv birtokában várhatóan jobb esélyekkel fog indulni az uniós pályázatokon a következő programozási időszakokban, a közösségi források által biztosított támogatások révén pedig hasznos és a város lakói számára is meggyőző fejlesztéseket valósíthat meg az élhetőbb és fenntarthatóbb Pilisvörösvár érdekében. A kihívás technológiai és pénzügyi jellegűnek tűnik, ám a legfontosabb kezdő lépések megtétele a hozzáálláson és az együttműködő készségen múlik.
Az akcióterv végrehajtását a Polgármesterek Szövetsége elvárásai szerint kétévente kell felülvizsgálni: azaz sorra venni az intézkedések megvalósításának előrehaladását. Minden negyedik évben pedig új kibocsátási leltár segítségével számszerűsíteni is lehet a kibocsátások csökkentése terén tett lépések eredményességét.
