Vissza
A komposzt nem egyszerűen kerti hulladékhalom – valójában egy pezsgő élő ökoszisztéma, ahol giliszták és mikroorganizmusok végzik a fáradhatatlan munkát.
A giliszták fellazítják és keverik az anyagot, járataikkal szellőztetik a talajt, és előkészítik a szerves részeket a lebontásra.
A mikroorganizmusok – baktériumok, gombák – gondoskodnak arról, hogy a szerves hulladék értékes humusszá alakuljon.
Ez a folyamat nemcsak csökkenti a szemét mennyiségét, hanem visszajuttatja a tápanyagokat a talajba, ezzel gazdagítva kertünket.
Tippek a sikeres komposztáláshoz:
Ne dobjunk bele főtt ételt, húst vagy tejterméket – ezek rothadást és kellemetlen szagot okoznak.
A giliszták jól érzik magukat, ha a komposzt nedves, de nem tocsogós – érdemes időnként locsolni.
A levegőztetéshez keverjünk a zöldhulladékhoz szárazabb anyagokat is (pl. falevelet, aprított gallyat).
A komposztdombot árnyékos helyre érdemes tenni, így elkerülhető a kiszáradás.
A komposztáló tehát nem szemetes, hanem természetes erőmű, amelyben a kis segítők dolgoznak értünk minden nap.
