politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, vallás- és közoktatásügyi miniszter
Pilisvörösvár Község Díszpolgára (1921. május 22.)
Gróf Apponyi Albert a kiegyezés utáni politikai élet egyik jellegzetes és markáns alakja volt. Kiváló szónokként ismerhette meg őt az ország közvéleménye, a parlamentben elmondott nagy ívű beszédeit kormánypárt és ellenzék egyaránt megtapsolta. Ez annak is köszönhető, hogy politikai elvei meglehetősen eklektikusak voltak: vegyítetten a Habsburg-hűség és a nemzeti függetlenség eszméjével.
1906 és 1910., valamint 1917 és 1918 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Nevéhez fűződik annak az iskolatörvénynek a keresztülvitele, amely a nemzetiségek számára rendkívüli hátrányokkal járt. Apponyi azért harcolt, hogy “ebben az országban ne lehessen iskola, mely az állami és nemzeti érdeket nem szolgálja”. Mindez a nemzetiségi nyelv oktatásának rovására történt.
Apponyi nagy magyar hazafi volt. Szilárd meggyőződéssel vallotta, hogy “a magyar állam évezredes fennmaradásával a történelem visszaigazolta a magyarság politikai és társadalomszervező tehetségét”, s a magyarságnak mint “civilizációteremtő erőnek” támogatása egyetemes érdek is egyben.
Ennek szellemében szólalt fel a magyar békedelegáció vezetőjeként 1920. január 16-án a párizsi békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, s mondta el híres “védőbeszédét”. Apponyi e beszédével és egész párizsi szereplésével, amely során “a nemzet védőügyvédjeként” lépett fel – keményen a győztes nagyhatalmak képviselőinek arcába vágva az igazságot -, rendkívüli népszerűségre tett szert Magyarországon.
1921 májusában, 75. születésnapja alkalmából városok és falvak tucatjai választották meg őt díszpolgárukká. A képviselők egyöntetű lelkesedéssel szavazták meg a határozatot még az olyan nemzetiségi településeken is, mint Pilisvörösvár vagy Solymár, ahol korábban kultuszminiszterként – erőszakosan magyarosító oktatáspolitikája miatt – vélhetően nem volt túlzottan népszerű.
Pilisvörösvár képviselő-testülete 1921. május 22-én hozta meg a díszpolgári címről szóló határozatát:
“Pilisvörösvár község képviselő-testülete Apponyi Albert grófot 75-ik születésnapja alkalmából és 50 éves közérdekű munkásságának elismeréséül egyhangú lelkesedéssel Pilis-vörösvár község díszpolgárává választja meg.
Indokok: A nemes gróf kimagasló politikai pályafutását a mi választókerületünk megbízó levelével kezdvén meg: közérdekű munkásságával a magyarság történelmének, kultúrájának, hírnevének annyi díszt szerzett, hogy díszpolgárrá választását kötelességünknek kell elismernünk.”
A jegyzőkönyv megörökíti az Apponyi Albert számára elküldött díszoklevél szövegét is.
A gróf a díszpolgári címet és az oklevelet, rövid levélben köszönte meg.
Apponyi Albert 1933-ban bekövetkezett halála után az iránta érzett tisztelet jeléül a képviselő-testület a községháza előtti teret Gróf Apponyi Albert térnek nevezte el. A II. világháborút követően a teret azután Bajcsy-Zsilinszky térré nevezték át.
Gróf Apponyi Albert alakját, történelmi tetteit, szónoklatait, a trianoni határok revízióját követelő cikkeit, vörösvári díszpolgári címét pedig lassan-lassan belepte a feledés homálya.
Fogarasy Attila
Felhasznált irodalom:
Zeidler Miklós: Apponyi Albert a “nemzet ügyvédje” http://www.hhrf.org/europaiutas /20011/18.htm
(Forrás: Vörösvári Újság, 2005. szeptember)