HŰEN A HAGYOMÁNYOKHOZ
Nem volt nehéz megtalálni az Iskola utcai házat, ahol a Schwabenkraft zenekar hetente összeül próbálni. A hagyományokat tisztelő és követő együttes próbájának hangjai a hagyományos parasztház alagsorából messzire hangzottak.
Városunk második legfiatalabb zenekara 2009 októberében alakult. Mai felállását a 2010-ben bekövetkezett tagváltás után nyerte el. A zenekar tagjai fiatalok, diákok, egyetemisták, akik évek óta zenélnek, illetve többen táncolnak a nemzetiségi tánccsoportban is. Sokan közülük több zenekarnak is tagjai egyszerre, pl. az “a Tempo” zenekarnak, illetve a Német Nemzetiségi Fúvószenekarnak. A zenekar tagjai: Siklósi Krisztián (szárnykürt, trombita), Feldhoffer Péter (szárnykürt, trombita), Gulyás Gergő (tenorkürt, harsona), Ziegler István (bariton, harsona), Manhertz Walter (harmonika), Fetter Krisztián (gitár), Sárvári Kristóf (tuba, basszusgitár), Török Zoltán (dob).
Az elmúlt években számos bált, esküvői menetet zenéltek, játszottak születésnapokon, szüreti felvonulásokon, sördélutánokon Vörösváron, Budakalászon, Tarjánban, Száron, Mányban. Sőt, egy 50 éves házassági évfordulóra is hívták őket idén. A mányi és a szári tánccsoportot rendszeresen kísérik, velük már két alkalommal kijutottak az Europaede Fesztiválra, tavaly Észtországban a száriakkal egyedül képviselték Magyarországot. Az idén Olaszországban, Padovában jártak a mányi táncosokkal. Egyik komoly eredményük is ehhez fűződik: őket kérték fel az öt zenekar közül, hogy kísérjék az egyszerre táncoló öt magyar táncegyüttest. Büszkék arra is, hogy 2012 májusában Mányon a Grazer Spatzen nevű, 30 éves múlttal rendelkező osztrák zenekar koncertjén őket kérték fel előzenekarnak, illetve a koncertjük után megrendezett bálon is ők zenéltek.
– Hogyan alakultatok?
Többek fejében megfordult, hogy alapítani kellene egy zenekart. Kezdetben voltak kisebb próbálkozások, de kellett egy kis idő, mire megvalósult az elképzelés. Az akkori alapító tagok közül sajnos már nincsen mindenki köztünk. Szívünk szerint minden zenélő fiatalnak javasolnánk, hogy próbálja ki, milyen zenekarban zenélni, mert az az igazi, amikor közösségben tud játszani a zenész.
– Vörösvár országosan kiemelkedő a zenekarok számát tekintve. Nem lehet könnyű érvényesülni a sok együttes között.
Bár sok zenekar van, egyik sem konkurense a másiknak, mert nem teljesen ugyanolyan stílust képviselnek. Sőt, kifejezetten sok segítséget is kaptunk például a Bravi Buamtól. Igyekszünk a régiek tanácsaiból építkezni.
– Ti milyen stílust képviseltek?
Mi megközelítőleg eredeti hangszereléssel próbáljuk játszani a régi sváb zenéket, ebben látjuk a különbséget köztünk és a többi zenekar között. Az egyik különleges hangszerünk a szárnykürt, amiből nagyon kevés van – nemcsak a helyi, de általánosságban a magyarországi német zenekaroknál, nálunk pedig kettő is! Kicsit lágyabb hangja van, mint a trombitának. A régi, eredeti zenéket szárnykürttel játsszuk, a modernebbeket trombitával. Harmonikásunk pedig a hagyományos gombos harmonikán is játszik, így adunk saját stílust, hangzást a számainknak.
Természetesen játszunk rock and rollt, magyar és osztrák slágereket is, hiszen egy bálban erre is szeret táncolni a közönség, de viszonylag keveset, nagyobb hangsúlyt fektetünk a sváb zenére.
– Mik a közelebbi-távolabbi céljaitok?
Igyekszünk sokat és komolyan próbálni, hogy egyre jobbak lehessünk. Ezen kívül célunk az is, hogy a régi kottákat újra feldolgozzuk. Sok számot ezek közül nem játszanak már, szeretnénk őket szép lassan elővenni. Olyan stílust szeretnénk kialakítani magunknak, amiből az országban kevés van, és szeretnénk a hagyományokat maximálisan követni.
Komáromi-Bauknecht Hajnalka