Vissza
posztumusz
zenekarvezető
A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar jogelődjét, a Mauterer-zenekart a XIX. század közepén (1850 körül) alapította meg Mauterer Jakab. Tőle fia, ifj. Mauterer Jakab vette át a zenekarvezetést, majd unokája, Mauterer János, aki 1896-tól 1953-ig (57 éven át) volt a zenekar vezetője. A vörösvári emberek ezt a fúvószenekart „Maura’ Pándá”-nak hívták, Mauterer Jakab kőműves foglakozása miatt. (Maurer = kőműves)
Mauterer János 1871. június 20-án született, s úgyszólván a zenekarban nőtt fel. Már 10 éves korában egészen ügyesen hegedült, mikor pedig 12 éves lett, megkapta első szárnykürtjét. Ettől kezdve élete végéig kapcsolatban állt mindkét hangszerrel.
20 éves koráig édesapja zenekarában játszott, majd bevonulása után a katonaságnál elöljárói is felfigyeltek zenei tehetségére, úgyhogy a 20 éves fiú Budapestre került a királyi és császári gyalogos ezred zenekarába, ahol szolgálati ideje alatt a zenei őrvezetőségig vitte.
A katonazenekarban töltött idő egész életére meghatározta zenészi pályafutását. Szárnykürtösként játszott egy olyan kiváló és híres karmester vezetése alatt, mint Fricsay Ferenc (a világhírű Fricsay Ferenc karmester édesapja), akinek szakértő vezetésével Mauterer János kiváló zenésszé fejlődött. A karmester annyira megszerette a fiatal vörösvári fiút, hogy vele játszatta el a legtöbb szólót, sőt hivatásos zenésszé is ki akarta képezni.
Mauterer János azonban hazavágyódott. Itthon egy leány várt rá, akit leszerelése után hamarosan feleségül vett. Ettől kezdve a Mauterer-ház majdnem 40 éven keresztül a falu igazi zeneiskolája volt. A Mauterer János által vezetett fúvószenekar pedig egyre népszerűbb lett. Egyházi és világi rendezvényeken egyaránt sokat szerepeltek. A templomban ugyan nem játszottak, de a körmeneteken mindig.
A világi ünnepek közül kiemelkedett a vörösvári búcsú időszaka, valamint év közben a bálok, esküvők. Nagy ünnepek alkalmával a falunak mind a 24 (!) vendéglője zenével akarta szórakoztatni a vendégeit, ezért a zenekaroknak több kisebb együttessé kellett átalakulniuk. Ezt a Mauterer-zenekar is megtette. A zenekar ilyenkor két részre oszlott, s a vonósok „fent” játszottak Herbst Mihálynál, a fúvósok pedig „lent”, Fetter Istvánnál. Általában polkát, keringőt, lendlert, csárdást és mazurkát játszottak.
Hasonló volt a helyzet a bálok esetében is. A bálokat mindig a fúvósok nyitották meg, és a vendégek éjfélig fúvószenére szórakoztak. Éjfél körül a zenekar átváltozott vonószenekarrá, így játszottak hajnalig, majd 4 órakor ismét hangszert cseréltek, és reggelig ismét a rezes banda „húzta”.
A zenekar gyakran vendégszerepelt a környékbeli településeken is – búcsúkor, svábbálon vagy esküvőkön.
1926-ban Pomázon, a Faluszövetség által a Budai-hegyvidék fúvószenekarai számára szervezett zenei versenyen a pilisvörösvári zenekar lett az első helyezett, Mauterer János vezetésével.
Mauterer János 85 éves korában halt meg. Halála előtt két héttel, 1956. júniusában több évtizedes kiemelkedő kulturális tevékenységéért magas rangú állami kitüntetésben részesült. Temetése 1956. július 15-én volt igen nagyszámú gyászoló pilisvörösvári polgár jelenlétében. Marlok István plébános búcsúztatta.
Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 156/2017. (IX. 07.) Kt. sz. határozata posztumusz díszpolgári cím adományozásáról
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Pilisvörösvár Város Díszpolgára cím és a Pilisvörösvárért emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló 6/1993. (III. 04.) önkormányzati rendeletében biztosított jogkörében eljárva Mauterer János, a Mauterer zenekar (Maura’ Panda) egykori vezetője részére fél évszázados kiemelkedő zenekarvezetői munkája, valamint a pilisvörösvári német nemzetiségi fúvószenei hagyományok ápolásában, megőrzésében és továbbfejlesztésében szerzett kimagasló érdemei elismeréseként posztumusz Pilisvörösvár Város Díszpolgára címet adományoz.
Pilisvörösvár, 2017. október 23.
