Vissza
Moór Anna, Rehák Józsefné (1773. – Vörösvár, 1841. május 27.) magyar színésznő.
Az első magyar színtársulat vezető színésznője. Már a megnyitó előadáson, 1790. október 25-én Simai Kristóf Igazházijában is zajos tapsok közt játszott. Drámai hősnők szerepében és vígjátékokban egyaránt sikert aratott. Többek között Dugonics András Etelka című regénye dramatizált változatának címszerepét alakította.
A Sehy Ferenc színész által irányított ármánykodások miatt egy ideig távol maradt Kelemen László színtársulatától, de 1796-ig, a társulat feloszlásáig tagja volt. Kazinczy Ferenc a “felejthetetlen Náni”-nak nevezte.
1793-ban férjhez ment Rehák József pesti ügyvédhez. Később férjével együtt a budavidéki Vörösvár községbe (ma: Pilisvörösvár) költözött, itt a postát kezelték és gazdálkodtak.
A tehetséges művésznő átdolgozásait is sikerrel játszották, színre alkalmazta Dugonics András több munkáját.
Források
- Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 4. kötet. (A drámairodalom a XVIII. század második felében c. fejezet) (1930-1941)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon
(A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából)
Moór Anna
Rehák Józsefné Moór Anna 1774-ben született. 1790-ben, 16 éves korában csatlakozott az alakuló Kelemen László-féle első magyar színjátszó társasághoz.
1790-ben hangzott fel először magyar szó fővárosi színpadon. Legnagyobb színészi sikerét Moór Anna aratta. A lelkesült közönség egyszer félóra hosszat tapsolta. Mikor fellépett, szépségével és tehetségével hódított. A közönség igen megbecsülte.
A hősi és érzékeny játékokban impozáns megjelenésével, egyszerű, természetes és megindító szavalásával egészen elragadta a nézőt. Kazinczy Ferenc is melegen emlékezik meg róla. Följegyzéseiben ezek olvashatók: “Szava, állása, mozgásai, különösen az a mesteri kéztartás is csudálást érdemle.”
Moór Annának nem lehetett panasza a kritika és a közönség méltánylására. Dicsérték egyszerű, természetes, szívhez szóló játékát és impozáns megjelenését. 1792-ben ellentábor keletkezett a Kelemen-féle színtársulatban. Az ellentábor botrányai miatt Moór Anna felmondta állását. Emiatt tönkrement volna a társulat. Podmaniczky intendáns kérésére visszatért, és még néhány évig Pesten, illetve vidéken szerepelt. “A Rómeó és Júlia első magyar előadását 1793. március 13-án a Kelemen László-féle első magyar színjátszó társaság a budai Várszínházban tartotta. A dráma német átültetésből, Kun Szabó Sándor fordításában jutott magyar színpadra.”
Egy évvel később, 1794-ben Kolozsvárott mutattak be Shakespeare-drámát. (“Felsőbbeknek Engedelmével 1794-ik esztendőben Boldogasszony havának 27. napján.”) Ezt Kótsi Patkó János direktor mutatta be. A főbb szerepek közül Hamletet Kótsi úr, Laertest Sáska úr, Opheliát pedig Anna Mária Kis Asszony, aki később Moór Anna néven ismert drámai színésznő lett. (Füles 1981. IX. 18-i száma.)
A Kelemen László-féle színtársulat 1796-ban megszűnt a fővárosban. A színészet azonban tovább élt. Rehákné Moór Anna nem bírván a versenyt Kántornéval és Széppataki Rózával (Déryné), nyugállományba vonult. (Csipketisztítással kereste a kenyerét.)
A színészettől visszavonulva Rehák József pesti ügyvédhez ment feleségül, aki 1828-ban birtokot vásárolt Vörösvárott, és ideköltözött feleségével, Moór Annával. Rehák József kb. 60 éves korában Vörösvár postamestere lett.
Moór Anna színészi, saját kezűleg varrt ruháit múzeum őrzi. A róla készült olajfestmény Budapesten élő rokonainál van.
Moór Anna 1842-ben halt meg. Az akkori Solymár utcai temetőben temették el. Tetemét 1927-ben exhumálták és vitték át a jelenlegi temetőbe, ahol a sírja a temető közepén helyezkedik el.
Rehák József postamester 78 éves korában pápai engedéllyel feleségül vette az akkor 33 éves Rehák Jozefa Friderikát. 10 éves házasság után, 1854-ben halt meg. Pesten temették el.
A Moór család Felsőőrről (Oberwart-Burgenlandból) származik.
1989. XI. 4-én így ír a Film Színház Muzsika:
“Moór Anna 1790-ben kezdte színészi szereplését. Kezdetben Pesten a Kelemen-féle színtársulatnál, 1797-98-ban Kolozsvárott színésznő. Szereplését Kántorné és Széppataki Rózsa (Déryné) korszaka szakította meg. Még 40 éves sem volt, amikor megvált a színpadtól.
A továbbiakról annyit tudunk, hogy Rehák József Vörösváron birtokot vásárolt, s mindketten odaköltöztek 1828-ban.
Természetesen Pilisvörösvárra mentem felkutatni, mi őrzi ott még a nemzet első nagy színésznőjének emlékét.
Fölvilágosítóm és útbaigazítóm Fogarasy Mihály nyugalmazott pedagógus, aki sok évtizede szorgos, áldozatos és szakszerű társadalmi munkában gyűjti és kutatja a község több évszázados történeti tényeit.
Az ő kalauzolásával jutottam el Moór Anna sírjához. Az eredeti temetkezési helyről el is költözött a sír: 1927-ben – exhumálás után – a község és a bányatelep között volt temetőből a mai temetőbe vitték földi maradványait.
Labbant Lajos plébános úr volt szíves megnézni Rehák Józsefné, szül. Moór Anna halotti bejegyzését. 1842. május 27-én halt meg 69 éves korában. A nagykovácsi esperes temette el.
Rehák József odaköltözésük után postamester lett Vörösvárott. Lakásuk a postahivatalban volt. Rehák József felesége halála után újranősült.
Moór Anna neve és sírhelye mindinkább feledésbe ment. Pilisvörösváron azonban Fogarasy Mihály jóvoltából az iskolások ápolják. A síremlék színpadnyílásra emlékeztet.
Moór Marianna számára újdonság volt a hír, hogy szépanyja temetkezési helye az ő budaligeti otthonához oly közeli Pilisvörösváron található. Autóba szálltunk, hogy fölkeressük. A községházán Keszléri József tanácselnök örömmel üdvözli, hogy a népszerű színésznő felkereste ősi elődjét. Fogarasy Mihály elkísér bennünket a sírhoz, ahová Marianna virágcsokrot helyez el. A templomban megcsodáljuk a gyönyörű keresztelőkutat, melyet kb. 150 évvel ezelőtt Moór Anna ajándékozott a templomnak. Moór Anna rokonai még most is élnek az ausztriai Oberwarth (Felsőőr) községben.”
Fogarasy-Fetter Mihály
