Vissza
posztumusz
tanár
Sírja:1. parcella, 1. sor, 24. sírhely
Pilisvörösvár díszpolgára
(posztumusz, 1993)
Született Újaradon, 1898. augusztus 1-jén.
Tanulmányait Újaradon, illetve Aradon végezte el a tanítóképzőt 1917. május 29-én.
Az első világháborúban az iskolapadjaiból kellett bevonulnia katonának. A második világháborúban ugyancsak katonai szolgálatot teljesített 1943 áprilisától. 1945. január 15-én hadifogságba került, s 1946. szeptember 9-ig az uszmányi 95-ös sz. tiszti fogolytáborban volt.
Tanítói működését 1917. szeptember 1-től Mácsa, majd Seregélyes Hippolit-pusztán folytatta. 1922. szeptember l-től megszakítás nélkül, nyugdíjazásáig Pilisvörösváron tanított, mint elemi iskolai tanító. 1953. február 1-től 1955. augusztus 1-ig igazgató-helyettesi beosztásban dolgozott, mikor is templomba járására hivatkozva felmentették a munkaköréből.
1957. január 1-i hatállyal újból megbízzák az általános fiúiskola igazgatóhelyettesi teendőinek ellátásával, amit 1966. augusztus 1-ig, nyugdíjazásáig végzi. Ezután, mint nyugdíjas, 1975-ig tanít a Vásár téri általános iskolában.
1925-től 1947-ig a hb. iparostanuló-iskola óraadó tanítója volt. 1947. március 1-jén megválasztották az iparitanuló-iskola igazgatójának, és ebben a minőségében ujjá kellett szerveznie a háború alatt teljesen szétzüllesztett, megsemmisített iskolát. Az iskola államosításakor újból megbízták az iskola vezetésével, s azt el is látta az iskola megszűnéséig, 1950. augusztus 1-ig. Levente főoktatóként 1924. szeptember 1-től, 1940. szeptember 30-ig oktatta és nevelte az ifjúságot.
1931-től kezdődően elnöke volt a Pilisvörösvári Sport Egyesületnek. Hadifogságából visszatérve ismét megválasztották, immár a Pilisvörösvári Munkás Sport Egyesület elnökévé. 1948 tavaszán beolvadtak a Vasas szakszervezet helyi csoportjába, itt is megválasztották a labdarugó szakosztály elnökévé.1950-ben fuzionált az egyesület a Pilisszentiváni Bányász Sportkörrel, majd 1951-ben újból megalakult a Pilisvörösvári Községi Sportkör, Jáki Lajos vezetésével. Jáki Lajos kb. az 1950-es évek közepéig volt az egyesület elnöke.
Az 1956-os forradalom idején több helyi vezető és a lakossági felkérésre vállalta el a helyi Nemzeti Bizottság elnöki tisztét. Ezen időszak alatt az ő tekintélyének és emberségének köszönhetően a községben semminemű atrocitás nem történt. Ennek ellenére 1957. február 28-án letartóztatták, és április 10-ig előzetes letartóztatásban volt. Április17-től november 2-ig pedig rendőri felügyelet alatt állt. Ezen időszak alatt vasárnaponként a helybeli rendőrőrsön volt köteles jelentkezni. Gyűléseken, összejöveteleken nem vehetett részt, piacokat, vásárokat, nagy forgalmú üzleteket, italmérő helyiségeket nem látogathatott.
1982-ben, 84 éves korában hunyt el.
