Pilisvörösvár
Sándor Jolán - Színművész
Sándor Jolán - Színművész

Mit tegyen az öregedő tisztviselő, aki 30 éve dolgozik ugyanannál a cégnél, ugyanannál az íróasztalnál, és egy nap porig alázzák, vérig sértik, nevetségessé teszik egy bájos és dúskeblű titkárnő kegyeiért való ártatlan vetélkedésben? Elcsattan két pofon, tintásüveg dől, hősünk cvikkere törik. Testi sértés ez a javából. De nincs esélye a főnök fiatal, gazdag, nagystílű unokaöccsével szemben. Amikor protestál, elégtételt követel, a főnök szélesre tárja az ajtót: “Tessék, el lehet menni, úgy is meg akartam magától szabadulni, akár egy régi, kiszolgált bútordarabtól.”

A szerencsétlen kistisztviselő megalázottan kullog el. Otthon persze nem meri elmondani a történteket; filléres gondokkal küzdenek, éppen most akarják kiadni egyik szobájukat albérletnek.

A Kosztolányi Dezső novelláinak művészi magasságát, lélekábrázolását helyenként megközelítő színdarab ettől kezdve azonban egyre inkább feloldódik a jellem- és helyzetkomikumok és poénok özönében. A cégvezető rádöbben arra, hogy egyszerűen nem nélkülözhetik a cégnél Virágot – ő a megalázott kisember -, a főnök unokaöccsét lelkiismeret-furdalás gyötri, mert időközben rájött, menynyire szereti a kisöreget; mindenki azon mesterkedik, hogy visszaédesgesse őt az irodába.

A történet vége természetesen abszolút hepiend. Virágot visszaveszik az irodába, a főnök pertut ajánl neki, az unokaöcs bocsánatot kér tőle, sőt elnyeri Virág úr leányának kezét. Ásó, kapa, nagyharang. Kész operett. (Írják is egy helyütt Hunyadyról: nem operettet írt, de operett eszközökkel.)

Hunyady Sándor valójában drámai műként írta meg a történetet, de a siker érdekében nem akarta következetesen felvállalni a társadalmi konfliktusok őszinte feltárását, színpadi ábrázolását. Az 1935-ben a Pesti Színház világot jelentő deszkáin bemutatott darab ennélfogva természetesen zajos sikert arat. Azonnal filmet is készítenek belőle, amelyben Kabos Gyula, Ráday Imre, Gombaszögi Ella és Perczel Zita játssza a főszerepeket. A film tovább távolodik a 30-as évek valóságától, hiteles ábrázolásától. Könnyű bohózattá laposodik. Kabos pojácaként dadog, hadar, grimaszol végig a filmben. Légüres térben mozog a figura.

Ezért is érdemel meg minden dicséretet a Moór Anna Amatőr Színjátszó Kör augusztus 14-i előadása, a Vörösvári Napok nyitórendezvényén. Sándor Jolán rendező értő kezekkel nyúlt a darabhoz, és a vígjátéki köntöst többször fellebbentve láttatni engedi a szívszorító valóságot: a kisemberek napi gondoktól terhes világát, a munkanélküliség fenyegető rémét, a megaláztatások és önzések, a törleszkedés és a gőg mindennapi kutyakomédiáját.

És a közönség vette a lapot, nemcsak a poénokat tapsolta meg, hanem a szívszorítóan szánandó gesztusokat, mondatokat, félszeg mozdulatokat is.
Ebben az előadásban nem a humor, hanem az ember volt a főszereplő.
Egri Béla játéka színészi remeklés. Egyszerű eszközökkel, fölösleges gesztusok nélkül olyan életszerűen ábrázolta az önbecsülésétől megfosztott kistisztviselő szerepét, hogy időnként megfagyott a levegő, és a nézők torka összeszorult. Hirtelen mindenki ráeszmélt arra, hogy ez most már nem a múlt század harmincas éveiről szól: hanem rólunk, mostani valóságunkról, ahol az ember egyik napról a másikra elvesztheti munkáját, családját, életének értelmét és végül emberi tartását is.

Ezért válthatott ki tapsot Ludvig Károly pár mondatos színpadi megjelenése is, aki egy állásért esedező munkanélkülit alakított. A megalázkodó, “bocsánat, hogy élek”-kisembert torokszorítóan jelenítette meg.

Kiemelkedő alakítást nyújtott Gallai Anita is a gépírókisasszony szerepében. A férfi nézők fejében bizonyára megfordult az előadás közben, hogy “de jó lenne egy kicsit fölmenni a színpadra udvarolni neki”, ahogy azt szinte az összes férfi szereplő tette. Hitelesen alakította Szép Zsolt a főnök szerepét, az unokaöccsét játszó Szép Domán pedig a tőle megszokott eleganciával formázta meg a kissé bohém, ficsúros fiatalembert. Dicséretet érdemel persze minden további szereplő színpadi játéka, lelkes igyekezete is.

A társulat nagyot lépett előre e darabbal. Gratulálunk Sándor Jolánnak és színtársulata minden tagjának. Kíváncsian várjuk újabb előadásukat!

Fogarasy Attila

Szereposztás:

Virág: Egri Béla
Virágné: Hug Anna
Baba, a lányuk: Fetter Viktória/Fetter Fruzsina
Nagymama: Nánási Szilvia
Salgó, Virág főnöke: Szép Zsolt
Pali, Salgó unokaöccse: Szép Domán
Gizike, gépírókisasszony: Gallai Anita
Fekete: Ludvig Károly/Lantos Csaba
Gyula, szolga: Pinczés István/Nemes Dávid
Borcsa, mindenes: Kruppa Klaudia
Kereskedősegéd: Mázsár Fanni
Rendezte: Sándor Jolán
2009. augusztus

Liliomfi harmadszor

Március 7-én immár harmadik alkalommal adta elő nagy sikerrel a pilisvörösvári Moór Anna Amatőr Színjátszó Társulat a Művészetek Háza színháztermében Szigligeti Ede “Liliomfi” című vígjátékát.

A helyi műkedvelő színészek Sándor Jolán irányításával, rendezésében most is kitettek magukért, a színháztermet betöltő víg közönség igen jól szórakozott.

A szórakozás mellett ezúttal a jótékonyság is szerepet kapott: az előadás támogatójegyeiből származó bevételt, 85 000 forintot a látássérültek helyi egyesületének nyújtotta át a színtársulat.
Fogarasy Attila

2009. március

Vörösvári színjátszók vendégszereplései

A Sándor Jolán vezette Moór Anna Amatőr Színjátszó Társulat folytatja sikeres vendégszerepléseit Liliomfi című előadásával. A február 14-i csévi előadás után, 28-án megismétlik korábbi pilisszentkereszti fellépésüket, március 7-én pedig ismét Vörösváron, a Zeneiskola színpadán láthatjuk őket a darabbal.

A vörösvári fellépés ezúttal jótékonysági célt szolgál. Bár az előadás ezúttal is ingyenes, 1000 forintért támogatójegyet vehetnek az érdeklődők (a Városi Könyvtárban, ill. az előadás helyszínén). A támogatójegyekből befolyó bevételt a látássérültek javára ajánlja fel a társulat.

A Társulat új darabot is betanul az idén: Hunyadi Sándor “Lovagias ügy” című színjátékát. A bemutató nyárra várható.

A Társulat gyermek színjátszói a Legényke és a csodaág című darabbal készül. A zenés darabbal Gyermeknapra készülnek.

* * *

A Társulat keres olyan vörösvári helyiséget, ahol a színdarabok díszleteket hosszú távon raktározni, tárolni tudja. Sándor Jolán társulatvezető számít a vörösvári polgárok segítőkészségére.

F. A.
2009. február

A lusta kisrigó

Fáj a begyem, meg a hátam,
fáj a nyakam, fáj a lábam,
csipegetni csoröm is fáj,
szárnyra kelnék, szárnyam is fáj,
lépni sem tudok

– panaszkodik a kis rigó a víg madárdaltól hangos erdoben, ámde hogyan is hihetnénk egy olyan mesejáték címszereplojének, amelynek “A lusta kisrigó” a címe. A lustaság ugyanis a hazugság melegágya. A mi kis rigónk is inkább ágyban marad betegséget színlelve, csakhogy ne kelljen szüleivel együtt férgekre vadásznia. Hogy ennek a hazugságnak mik lesznek a következményei, s hogy az erkölcsi tanulság levonásához miként járul hozzá egy rigóhúsra áhítozó ravaszdi róka, azt mindenki megtudhatja, ha a Vörösvári Napokon megtekinti a Vásár téri általános iskola 3. a osztályának eloadását.

A mesejátékot Sándor Jolán színmuvészno rendezte, aki korábban már többször is sikerrel vitte színre ezt az üde kis darabot, s megnyerte vele a Weöres Sándor Országos Színjátszóversenyt is.

Sándor Jolán a Népszínháznak, a Gyory Kisfaludy Színháznak és legutoljára a Nemzeti színháznak volt a tagja. A muvészno 2001-ben költözött Pilisvörös-várra. A gyerekeknek nagy szeretettel és örömmel tanította be a nyári szünetben a darabot, ami nem volt könnyu, hiszen a nyaralás miatt, hol az egyik, hol a másik szereplo hiányzott a próbákról. Ezért többszörös szereposztásban tanulták meg a gyerekek a szöveget.

Schäffer Lorincné osztályfonöknek egyik kedvenc mesejátéka ez az eredetileg zenés darab, otthon lemezen meg is van, s amikor a gyerekei kicsik voltak, sokszor meghallgatták. Éppen ezért ajánlotta fel segítségét és osztályának közremuködését a színre vitelben, amikor Sándor Jolán felkereste az iskolát a rendezés ötletével.

A tervek szerint az augusztusi premier után a darabot többször elo kívánják adni óvodásoknak, iskolásoknak, s elárulták: további mesejátékok is vannak a tarsolyukban.

F. A.
2004. július

Hírek []
Események []
Dokumentumok []
Aloldalak []