Vissza
Óriási felfedezések kapujában állunk, ugyanis hamarosan lehetőségünk nyílhat Pilisvörösvár történelmének kezdetéről megbizonyosodni. A városunk határában álló és Pilisvörösvár névadásában szerepet játszó honfoglalás és török korabeli várak kutatására érkeznek ugyanis hamarosan régészek hozzánk.
Az első alkalommal tájékozódó szemlét tartanak a szakemberek – régészek és múzeumi térinformatikusok - hogy felmérjék a terület megközelíthetőséget, a felszínt és a földek állapotát. Erre a jövő héten kerül majd sor. Ezt követően pedig nagyobb létszámú fémkeresős bejárást is végeznek majd a helyszínen.
A lehetőséget dr. Rácz Tibornak a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum régészének köszönheti városunk, akinek Fetter Ádám polgármester - személyes ismeretségük révén - említést tett a Pilisvörösvár határában álló korábbi várakról. A régész kollégájával a pilisvörösvári dr. Bózsa Anikóval megtekintette a kapcsolódó dokumentumokat és érdemesnek találta a témát a helyszíni kutatásra.
Fontos kiemelnünk a korábbi polgármester Botzheim István és a város helytörténész szakértőjének Fogarasy Attilának az érdemeit, akik az írásos forrásokat kutatták és összefoglalták az ismereteket a témában. Köszönet illeti emellett Botzheim Bálint és Botzheim Istvánné közreműködését, akik a dokumentumokat rendelkezésünkre bocsátották.
Botzheim István kutatása szerint két vár is állt városunk határában. Az egyik egy középkori, honfoglalás korabeli vár, mely az ásványbánya mögött található vörös hegyen épülhetett, a másik pedig egy török korból származó palánkvár, melynek feltételezett helyszíne Pilisvörösvár és Pilisszántó között található.
A középkori építmény a Vörösvár elnevezést nem a vár, hanem az alatta található hegy színéről kapta. Ez a vár az Árpád-kort követő közel fél évezred során jelentőségét vesztette és elhagyottá, végül rommá vált. A vár maradványai azonban vélhetően túléltek közel 700 évet, mert a Németországból érkező telepesek – őseink- még ennek a várnak a köveit használták és hordták el. Botzheim István írása szerint még néhány kőből álló falmaradvány található a helyszínen.
Ezeket a romokat találták itt az oszmán hódítók, akik végvári rendszert kívántak kiépíteni birodalmuk északi beékelődése mentén. Ennek lett az egyik pillére Vörösvár. Az oszmán város helyének kijelölésekor és a névadáskor feltételezhetően az itt élőket kérdezték a korábbi vár elnevezését illetően. A törökök a hely megjelölésére így kész fogalmat vettek át, ez pedig Vörösvár volt. Az oszmánok tehát Vörösvár palánkját („Kizil hisszar palankaszi” – törökül) építették meg. Az elmélet azt támasztja alá, hogy a törökök vára sem volt vörös színű. Így hagyományozódott a Vörösvár név a honfoglalás kori vártól az oszmán palánkvárra, majd Németország legkülönbözőbb részeiből a Pilis vonulataihoz érkezők településének elnevezésére.
