Vissza
Meséljen egy kicsit az UBM-ről! Mióta létezik, mióta van jelen Vörösváron, és pontosan mivel foglalkozik?
A céget ’96 áprilisában alapította két magánszemély, Botos Andor és Uzsoki András. Innen származik a cég neve: az UBM-ből az U az Uzsokira, a B a Botosra utal, az M pedig a merchant szónak a rövidítése, hiszen kereskedő cégként indultak. Első évben azt a tervet vetették föl, hogy szójadarát szeretnének importálni Magyarországra. Ez a tevékenység az évek folyamán lassan kibővült kukorica- és egyéb szemestermény-kereskedelemmel. 2003-tól takarmánykiegészítőket, takarmány-adalékanyagokat is forgalmazunk, 2008-tól pedig gyártjuk is. Pilisvörösvárra 1999 márciusában költöztünk. Ezt onnan tudom, hogy ’99. január 4-én kezdtem az UBM-ben dolgozni, de akkor még két hónapig Pilisszentivánra jártam át, mert az UBM ott bérelt egy parasztházat, csak márciusban költöztünk át ide. Ha jól emlékszem, először csak egy szintet béreltünk, aztán kettőt, aztán szépen lassan, ahogy a cég nőtt, úgy nőtt a helyigény is. Végül eljutottunk odáig, hogy megvettük a takarékszövetkezettől az épületet.
Akkor Ön gyakorlatilag nem is nagyon dolgozott máshol…
Nem teljesen igaz, hogy ez az első munkahelyem, mert ezelőtt másfél hónapot egy játék-nagykereskedésben dolgoztam. Abban az időben a másoddiplomámat csináltam a Corvinus Egyetemen, és emellett dolgoztam részmunkaidőben. Ám az „igazi” munkahelyek között ez az első, immár 25 éve.
Hogyan kezdődött itt az UBM-nél a karrierje?
A cég megalakulása után egy évvel, ’97-ben csatlakozott a céghez Varga Ákos barátom mint belföldi kereskedő, tehát szójaértékesítő, a vele való ismeretség révén kerültem ide. Tulajdonképpen végigjártam a ranglétrát, helyesebben sok pozícióban dolgozhattam a cégnél. Első körben hallisztkereskedőként indultam, ebből lett szójakereskedelem, majd ezt követték a fedezeti ügyletek, még annak idején, a chicagói tőzsdén. 2003 környékén váltottam, a kereskedelemből átjöttem a pénzügyre, és a banki kapcsolatokért, treasury-ért és a likviditáskezelésért, valamint a hitelszerződéseinkért voltam felelős. Ez egészen 2011-ig tartott, majd a cégátalakításban is aktívan részt vettem. 2018 óta vagyok vezérigazgató, úgyhogy elmondhatom: az összes szobában az összes széken ültem, és majdnem minden munkafolyamatot ismerek.
Ez cégvezetőként kifejezetten előny, nem?
Persze, könnyebb átlátni dolgokat, de ez oda-vissza működik. Szerintem az is sokat számít, hogy nem egy ismeretlen vezérigazgató van itt, hanem olyan, aki belelát nagyjából mindenbe. A kollégák pontosan tudják, hogy a szobaajtóm mindig nyitva van, tehát be lehet jönni bármikor. És ki merem jelenteni, hogy talán nem is félnek attól, hogy bejöjjenek. Ez egy nagyon erős kapcsolat, egy erős kötődés.
Több rendezvényen is találkozhattunk az UBM csapatával, úgy tűnt, jó a csapatszellem a cégen belül. Valóban így van, erre figyelnek?
Induláskor ezzel még nem foglalkoztunk annyira, de most már egyre jobban figyelünk erre. Amikor a cég elindult, sikerült egy fiatalos, rugalmas, teljesítményorientált csapatot összeverbuválni, akik ebben az egész tevékenységben és az UBM üzleti modelljében nagyon erősen hittek. Őket megpróbáltuk jó fizetéssel, jó bónusszal, jó előrelépési lehetőséggel megtámogatni, és ez működött. Ahogy a cég egyre nagyobb lett, ezt a hagyományt sikerült megtartani, de hozzájött az, hogy már tudatosan építjük csapatot. Most is egy viszonylag fiatalos cég vagyunk, és mind a belső kommunikációban, mind pedig a problémamegoldásban nagyon rugalmasak tudtunk maradni. Nincsenek olyan merev struktúrák, amelyek miatt nehéz eljutni egy vagy két szinttel feljebb egy problémával, hanem gyorsan születnek a döntések, és rugalmas az egész szervezeti rendszer. Szerintem ez is hozzájárul ahhoz, hogy jól működik a csapatszellem. • Hány alkalmazottja van a cégnek? Nagyságrendileg 470 fő a statisztikai létszámunk. Ebből a vörösvári irodában kb. százan dolgoznak.
Mekkora arányban tudnak helyieket foglalkoztatni itt, Vörösváron?
Nagyon nagy arányban vannak a helyiek, és ez az itt dolgozók kiterjedt kapcsolatrendszerének is köszönhető. Ám látszik, hogy sokan rájöttek arra, hogy vonattal nagyon gyorsan elérhető a cég a fővárosból is. Meg merem kockáztatni azt, hogy ide talán egyszerűbb kijárni meg vissza vonattal, mint Budapesten belül közlekedni. Úgyhogy vannak most már pestiek is, de helyben nagyon erős szívóerővel rendelkezünk.
Az emlékérem átadásakor is elhangzott, hogy fontosnak tartja a cég a társadalmi felelősségvállalást, és ez helyi szinten is megnyilvánul.
Ez többrétegű, és ebben az egyre fokozódó tudatosságot kell megemlítenem. Első körben még azt gondoltuk, hogy cégként az a legfontosabb, hogy az üzleti tevékenységünk révén legyen a társadalmi felelősségvállalásunk kifejezve, de évekkel ezelőtt rájöttünk, hogy ennél sokkal fontosabb, hogy az üzleti tevékenységtől eltérő helyeken is meg kell jelenni az UBM-nek. Egyrészt a nagyvállalati volta miatt, másrészt pedig azért, mert ez egy belső igény a részünkről. Mi akkor azt tűztük ki a zászlónkra, hogy olyan társadalmi csoportokat, szervezeteket szeretnénk támogatni, akik valamilyen módon hátrányos helyzetű vagy beteg gyerekeken segítenek, ez volt az elsődleges fókuszunk. Utána rájöttünk, hogy a társadalmi felelősségvállalásban emellé még elférnek olyan tevékenységek vagy olyan szemlélet, ami például a fenntarthatósággal kapcsolatos, vagy akár a helyi közösséggel való nagyon aktív és tudatos kommunikációt jelenti. Ezek a rétegek pedig szépen egymásra rakódnak, és valahogy úgy képzeljük el az UBM helyét, hogy egyaránt foglalkozunk a közösségekkel és a rászoruló gyerekekkel vagy társadalmi rétegekkel. Ez nagyon fontos a cég életében, és azt gondolom, hogy egyre fontosabb lesz a jövőre nézve.
Mit tapasztal, milyen a nyitottság a vörösváriak – akár az önkormányzat, akár a helyi szervezetek – részéről?
Csak pozitívumokról tudok beszámolni. Amikor vezérigazgató lettem, egy bemutatkozó látogatást tettem még az előző polgármesternél. Úgy éreztem, hogy vele nem igazán találtuk meg a hangot, de nem azért, mert nem volt meg a szimpátia, hanem azért, mert neki ezekhez a cégekhez való viszonya egy kicsit más alapokon nyugodott. A választások után szintén megtörtént ez az ismerkedő látogatás, és nagy örömmel tapasztaltam, hogy Fetter Ádám és a városvezetés egészen máshogy, sokkal pozitívabban áll ehhez. Azt gondolom, hogy ez a fajta együttműködés jól mutatja azt, hogy ez tud jól működni egy város és egy cég között, és biztos vagyok abban, hogy ez a jövőben is folytatódni fog.
Van-e esetleg egy hitvallás, ars poetica, ami mentén elképzeli egy vállalat ideális működését?
Ez tulajdonképpen öt pontból áll. Egyrészt közösséget alkotunk, azaz elfogadjuk önmagunkat és másokat, törődünk és toleránsak vagyunk egymással. Másrészt helyesen cselekszünk, tehát jogkövetőek vagyunk, magas erkölcsi értékrendet képviselünk és hitelesek vagyunk magunk és mások előtt. Harmadrészt tudatosan építkezünk: eltökéltségre, összpontosításra, összeszedettségre, strukturáltságra, rendszerezettségre, környezettudatosságra és fenntarthatóságra törekszünk. Negyedszer minden nap fejlődünk a szakmaiságban, az innovációban, a kreativitásban, az alkalmazkodóképességben és a rugalmasságban. Végül, de nem utolsósorban hiszünk partnereinkben, egyenrangúságra törekszünk az UBM minden kapcsolatában, munkavállalóktól kezdve az üzleti partnereken át az ellenőrző hatóságokig.
Palkovics Mária
